A munkáltató számára csoport biztosítás kötése esetén a biztosítás díja:
- költségként teljes egészében elszámolható
- nincs adó- és járulékvonzata
A „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás” szolgáltatásai a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott határozattal igazoltan (legfrissebb határozat száma: JÉ-IV/79/2010) megfelelnek az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztár szolgáltatásaira vonatkozó törvényi szabályozásnak. Az Egyesület a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.törvény 228.§. (2) bekezdése szerint jogosult a tagsági hozzájárulás után az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési szabályok alkalmazására.
A díjfizetés adózása:
- A munkáltatói díjhozzájárulás a mindenkori minimálbér 50 %-áig 30,94 %-os kedvezményes adó- és EHO fizetéssel adható, az e feletti összeg után a munkáltató egyes meghatározott juttatásként adózik, az adó és járulékteher 51,17 % (SZJA+EHO)
- A tag az őt terhelő díjat az adózott keresetéből fizeti
- Több munkáltató esetén csak egy jogviszonyban jár a munkáltatói hozzájárulás, erre vonatkozóan az SZJA tv. részletes előírásokat tartalmaz.
- Amennyiben valaki – a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítása mellett – más önkéntes nyugdíjpénztárnak is tagja, a munkáltatói hozzájárulás a tag javára történő átutalások együttes összegére jár.
- A magánszemélynek az általa befizetett tagdíj(ak), eseti befizetések és az adóköteles munkáltatói támogatás (adomány) együttes összege után 20 %, legfeljebb évi 100 ezer, illetve 130 ezer Ft adóvisszatérítés jár, amelyet az APEH a tag önkéntes nyugdíjpénztári (egyéni) számlájára utal át.
- Amennyiben a magánszemélyt egyidejűleg nyugdíjpénztári, egészségpénztári, vagy önsegélyező pénztári jogviszonya alapján is megilleti adóvisszatérítés, az igénybe vehető összeg 120 ezer, illetve 150 ezer Ft.
A tag egyéni számláján felhalmozott összeg felvehető:
- nyugdíjazás esetén a biztosítás kezdete után 3 évvel adómentesen (járadékszolgáltatás esetén a biztosítás kezdetétől eltelt időtartamtól függetlenül adómentes a szolgáltatás), vagy
- a biztosítás kezdete után 10 évvel „rendelkezés” alapján. Ebben az esetben a befektetések hozamával megegyező összeg adómentes, az ezt meghaladó kifizetés teljes egészében, illetve az évek számától függően részben összevonás alá eső adóköteles jövedelem, amely után a magánszemélynek nemcsak SZJA, hanem EHO fizetési kötelezettsége is keletkezik.
- A nyugdíjazás előtti felvétel a biztosítás kezdete után 20 évvel válik adómentessé, amennyiben a számlán lévő összeg a 10 éves várakozási idő leteltét követően még további 10 évig a számlán volt. Az adómentesség a következő bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve érvényes.
- Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja (esetünkben az Egyesület Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításának biztosítottja) egyéni számláján 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén:
- a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
- a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.
I. Munkáltatói díjfizetéshez kapcsolódó adózás csoportos és egyéni szerződéskötés esetén
Adójogi besorolás: juttatás (kockázati, baleset- és betegségbizttosítás díjak) adómentes.
II. Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adózás
- Gazdasági esemény: adómentes
I. Munkáltatói díjfizetéshez kapcsolódó adózás csoportos szerződéskötés esetén
Adójogi besorolás: egyes béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás, kivétel a haláleseti rész az adómentes juttatás.
Munkáltatói terhek (haláleseti díjrész kivételével):
- SZJA: juttatás 19 %-val növelt összegének 16 %-a
- Eho: juttatás 19 %-val növelt összegének 27 %-a
Magánszemély terhei:
- nincs adófizetési kötelezettség
II. Munkáltatói díjfizetéshez kapcsolódó adózás egyéni szerződéskötés esetén
Adójogi besorolás: bérjövedelem (kivétel haláleset, az mentes)
Munkáltatói terhek:
- Szociális hozzájárulás: juttatás 27 %-a
- Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
Magánszemély terhei:
- SZJA: ha a magánszemély összes éves jövedelme e juttatással együtt 2.424 e Ft alatti, akkor a juttatás 16 %-a az adó, e feletti jövedelemnél a juttatás 27 %-val növelt összegének 16 %-a az adó
- Egyéni járulékok: 18,5 %
III. Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adózás
Kamatadó, kamatjövedelemként történő kezelés adóterhei a magánszemélynél
- adó 16 %, kivétel: bevétel 50% - a jövedelem: szerződéskötés ötödik évfordulóját követő kifizetés (szerződés megszűnése itt, lejárat vagy visszavásárlás)
Ezek a juttatások bérjövedelemnek minősülnek, amennyiben
a vállalat saját maga adja a juttatást. Ez azt jelenti, hogy a
munkáltatónál 27 % szociális hozzájárulási adó és 1,5 % szakképzési
hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, a munkavállaló számára pedig a
szolgáltatás igénybevétele 17,5% járulék és 16% SZJA fizetési kötelezettséget von
maga után. Az Önsegélyezőn keresztüli szolgáltatásnyújtással a
bérjövedelemhez kapcsolódó adók és járulékok sem a munkáltatót, sem a
munkavállalót nem terhelik.
Közérdekű kötelezettség vállalási szerződés megkötése esetén:
- óvodai
szolgáltatás magánszemély hozzájárulását és önsegélyező tagságát
(tagdíjfizetését) is feltételezve adómentes
(SZJA tv.7. § (1) d. pont alapján, tagdíjfizetés nélkül mentes az
SZJA tv.1.sz.mellélklet 3.3. pontja alapján) - egészségügyi
szűrés (nem foglalkozásügyi) adómentes
(SZJA tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja alapján munkavállalói
hozzájárulást nem feltételezve, amennyiben van munkavállalói hozzájárulás,
akkor az SZJA tv.7. § (1) d. pont alapján)
Munkavállalói tagdíj-hozzájárulás esetén, a dolgozó
Önsegélyező szolgáltatásra jogosult:
- TB
ellátásokat kiegészítő ellátásokat (krónikus betegségben szenvedők
számára, gyermekvállalás esetén nyújtott segélyek) nem terheli a
bérjövedelemhez kapcsolódó adó- és járulékteher, adómentes a
magánszemélynél
(SZJA tv.7.§ (1) d. pont alapján) - rendkívüli
és egyéb segély adómentes a magánszemélynél
(SZJA tv.7.§ (1) d. pont alapján illetve SZJA tv. 1.sz. melléklet 1.3.pont
alapján) - temetési
segély: adómentes (Önsegélyező tagság nélkül is adómentes)
(SZJA tv.7.§ (1) d. pont alapján)