Ügyfélszolgálat 

Kérdezzen tőlünk telefonon
vagy akár online.

 

+36 1 371 2380
info@dimenziobiztosito.hu

 

 

Amennyiben nem maximálisan elégedett, írjon nekünk itt!



Gyors és hasznos 

Pihenni szeretnék
Online szállásfoglalás »

Kiszámolom, mennyit tudok félretenni
Megtakarítási kalkulátor »

Kihasználom az adókedvezményeket
Adóelőnyök »

Ha ajánlatainkról, akcióinkról szeretne pontos információkat kapni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hírlevél regisztráció »

Tartalom tetején kép

Adóelőnyök

Az egyes biztosításokhoz és az önsegélyező szolgáltatásokhoz kapcsolódó adózási szabályokról az egyes linkekre kattintva olvashat részletesen.

Élet- és balesetbiztosítás II adózási szabályai

A munkáltató számára csoport biztosítás kötése esetén a biztosítás díja:

  • költségként teljes egészében elszámolható
  • nincs adó- és járulékvonzata
Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás adózási szabályai

A „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás” szolgáltatásai  a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott határozattal igazoltan (legfrissebb határozat száma: JÉ-IV/143/2011)  megfelelnek az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztár szolgáltatásaira vonatkozó törvényi szabályozásnak. Az Egyesület a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.törvény 228.§. (2) bekezdése szerint jogosult a tagsági hozzájárulás után az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési szabályok alkalmazására.

A díjfizetés adózása:

  • A munkáltatói díjhozzájárulás a mindenkori minimálbér 50 %-áig 35,7 %-os kedvezményes adó- és EHO fizetéssel adható, az e feletti összeg után a munkáltató egyes meghatározott juttatásként adózik, az adó és járulékteher 51,17 % (SZJA+EHO)
  • A tag az őt terhelő díjat az adózott keresetéből fizeti
  • Több munkáltató esetén csak egy jogviszonyban jár a munkáltatói hozzájárulás, erre vonatkozóan az SZJA tv. részletes előírásokat tartalmaz.
  • Amennyiben valaki – a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítása mellett – más önkéntes nyugdíjpénztárnak is tagja, a munkáltatói hozzájárulás a tag javára történő átutalások együttes összegére jár.
  • A magánszemélynek az általa befizetett tagdíj(ak), eseti befizetések és az adóköteles munkáltatói támogatás (adomány) együttes összege után 20  %, legfeljebb évi 150 ezer Ft adó-visszatérítés járhat, amelyet a NAV a tag önkéntes nyugdíjpénztári (egyéni) számlájára utal át. 
  • Amennyiben a magánszemélyt egyidejűleg nyugdíjpénztári, egészségpénztári, vagy önsegélyező pénztári jogviszonya alapján is megilleti adóvisszatérítés, az igénybe vehető összeg ekkor sem haladhatja meg a 150 ezer Ft-ot. 

A tag egyéni számláján felhalmozott összeg felvehető:

  • nyugdíjazás esetén a biztosítás kezdete után 3 évvel  adómentesen (járadékszolgáltatás esetén a biztosítás kezdetétől eltelt időtartamtól függetlenül adómentes a szolgáltatás a 2013. január 1-je előtti tagságoknál. A 2013. január 1-je után indult tagságoknál 10 év után válik adómentessé), vagy
  • a biztosítás kezdete után 10 évvel „rendelkezés” alapján. Ebben az esetben a befektetések hozamával megegyező összeg adómentes, az ezt meghaladó kifizetés teljes egészében, illetve az évek számától függően részben adóköteles jövedelem, amely után a magánszemélynek nemcsak SZJA, hanem EHO fizetési kötelezettsége is keletkezik.
  • A nyugdíjazás előtti felvétel a biztosítás kezdete után 20 évvel válik adómentessé, amennyiben a számlán lévő összeg a 10 éves várakozási idő leteltét követően még további 10 évig a számlán volt. Az adómentesség a következő bekezdésben foglaltakat  is figyelembe véve érvényes.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja (esetünkben az Egyesület Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításának biztosítottja) egyéni számláján 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén:
    • a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
    • a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.
Az Önsegélyező előnyei az adó- és járulékterhek vonatkozásában

Ezek a juttatások bérjövedelemnek minősülnek, amennyiben a vállalat saját maga adja a juttatást. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónál 27 % szociális hozzájárulási adó és 1,5 % szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, a munkavállaló számára pedig a szolgáltatás igénybevétele 17,5% járulék és 16% SZJA fizetési kötelezettséget von maga után. Az Önsegélyezőn keresztüli szolgáltatásnyújtással a bérjövedelemhez kapcsolódó adók és járulékok sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik.

Közérdekű kötelezettség vállalási szerződés megkötése esetén:

  • óvodai szolgáltatás magánszemély hozzájárulását és önsegélyező tagságát (tagdíjfizetését) is feltételezve adómentes 
    (SZJA tv.7. § (1)  d. pont alapján, tagdíjfizetés nélkül mentes az SZJA tv.1.sz.mellélklet 3.3. pontja alapján)
  • egészségügyi szűrés (nem foglalkozásügyi)  adómentes 
    (SZJA tv. 1. sz. melléklet  3.3. pontja alapján munkavállalói hozzájárulást nem feltételezve, amennyiben van munkavállalói hozzájárulás, akkor az SZJA tv.7. § (1)  d. pont alapján)

Munkavállalói tagdíj-hozzájárulás esetén, a dolgozó Önsegélyező szolgáltatásra jogosult:

  • TB ellátásokat kiegészítő ellátásokat (krónikus betegségben szenvedők számára, gyermekvállalás esetén nyújtott segélyek) nem terheli a bérjövedelemhez kapcsolódó adó- és járulékteher, adómentes a magánszemélynél
    (SZJA tv.7.§ (1) d. pont alapján)
  • rendkívüli és egyéb segély adómentes a magánszemélynél 
    (SZJA tv.7.§ (1) d. pont alapján illetve SZJA tv. 1.sz. melléklet 1.3.pont alapján)
  • temetési segély: adómentes (Önsegélyező tagság nélkül  is adómentes)
    (SZJA tv.7.§ (1) d. pont alapján)